Csütörtökön este 10-re értünk Melakába hulla fáradtan, de a szállásunk pont az itteni Chinatown mellett volt, ezért még elmentünk sétálni. Egy óra sétálás után teljesen véletlenül összefutottunk egy pár ismerősünkkel az egyetemről, akik szintén Malajziában töltötték a kínai újévet. Leültünk sörözni és vicces módon a söröm annyiba került, mint egy éjszaka szállás a hostelben, azaz 10 MYR (malaysia ringgits) ami kb. 510 Ft.
Minden piros lampionokkal és lámpákkal volt tele kínai újév miatt.
Szép bejárat, ha jól emlékszem egy múzeumhoz tartozik.
A többi kép már másnap készült, ilyenek az utcák nappal.
Szerzetes és feldíszített lámpa.
Ennek az utcának Jalan Tokong a neve, de a Harmónia utcájának (The street of Harmony) is hívják, mert 3 különböző vallás temploma található itt: egy buddhista (Cheng Hoon Teng Temple) és egy hindu templom (Sri Poyyatha Vinayar Moorthi Temple) továbbá egy mecset (Kampong Kling Mosque).
A buddhista templomban tele volt kínai újév miatt és annyi füstölőt égettek, hogy alig lehetett levegőt kapni és én könnyeztem is utána.
Éjszakai piac (night market) majdnem minden nagyobb ázsiai városban van, kb. este 6-7től 11-ig szoktak nyitva lenni.
Rengeteg kifőzde van mindenhol és ezek még egész tisztának is tűntek maláj állapotokhoz képest.
Itt édességet árultak, az nem látszik a képen, hogy a férfi egy vésővel és kalapáccsal forgácsolja le a darabkákat a nagyobb részből. Egész jó íze volt, szezámmagok voltak cukorban, csak nem olyan puha, mint a görög változat.
Végül 2 még bizarabb édesség:
Egy taiwani különlegesség, gyümölcsök cukormázba, karamellszerűségbe mártva. Sokféle gyümölcsöt lehetett kérni. én egy mixet kértem. Az eladónő kedvesen megjegyezte, hogy az utolsó meglepetés, édes és savanyú (sweet & sour) íze lesz, én azt hittem esetleg valami citromféle lesz.. Finom is volt mindegyik gyümölcs, főleg a szőlő meg az eper, de amikor az utolsóba haraptam egyből ki is köptem egy szemetesbe, mert engem konkrétan a hányásra emlékeztetett... Zsuzsi is nagy bátran megkóstolta és jó nagyot harapott bele, természetesen ez a darabka is a szemetesben végezte és este nem győztünk fogat mosni, hogy kimenjen az íze...
Ez pedig a helyi fagylalt, azaz jégkása mindenféle öntettel és gyümölccsel, itt Ázsiában ez a szokás.
De Melakában a jégkása alatt kukorica, bab és egyéb zöld csírák voltak. A legbizarabb fagyi, amit idáig ettem, de később találkoztunk kukorica és durian fagylalttal is, amik egyelőre kimaradtak, majd egy bátrabb pillanatban...
